Szentendre varázslatos városában a történelem és kultúra egyesül a festői környezettel. Szentendre templomai olyan építészeti kincseket rejtenek, melyek nem csak vallási jelentőségűek, hanem gazdag történeteket és mestermunkákat hordoznak magukban. Ebben a cikkben izgalmas utazásra hívunk, hogy felfedezzük Szentendre templomainak sokszínűségét, ahol a szerb ortodox, görögkeleti, református és római katolikus egyházak építészeti remekei találkoznak.
Készülj fel arra, hogy mélyebben elmerülj a város vallási örökségében, miközben felfedezzük ezeket a szent helyeket, melyek mind egyedülálló karakterrel rendelkeznek, és színesítik Szentendre lenyűgöző városképét.
BAPTISTA IMAHÁZ
Itt találod: Szentendre, Rákóczi utca 27.
A Szentendrei Baptista Gyülekezet imaházának építése két évig tartott, 1988-ban fejeződött be. Az imateremben a karzati ülőhelyekkel együtt 140-150 fő tud helyet foglalni. A szószék alá van beépítve a bemerítő medence, ahol a megtért és gyülekezethez csatlakozni akaró hívő embereket bibliai meggyőződésük szerint bemerítik. Az alagsorban találhatóak a kiszolgálóhelyiségek, ahol gyermek-, tini és ifjúsági csoportok tudnak rendszeresen találkozni. A kisgyerekes szülők innen követhetik televízión keresztül az istentiszteleteket.
BELGRÁD SZÉKESEGYHÁZ
Itt találod: Szentendre, Alkotmány utca
Szentendre lenyűgöző Püspöki székesegyházát Belgrádból érkező szerbek leszármazottai emelték Nagyboldogasszony tiszteletére. A kőből épült templomot 1763-ban fejezték be, a templomkert szolgál végső pihenőhelyéül Vujicsics Tihamér zeneszerzőnek.
Szentendre templomai közül a Székesegyház harangtornya a város legmagasabbja, vízszintes párkányzatokkal tagolt, míg a templom ajtaja és ablakai félkörívesek. Az oldalsó homlokzatokon rokokó díszkapuk pompáznak, melyeket faragványok és a Püspökség címere díszít.
A templom belső kincsei között kiemelkedik az Ostovics Ostojics Vasilije által festett képfal, a szószék Aranyszájú Szent János és Szent Pál ábrázolásával, valamint a gazdagon díszített püspöki trón.
Az épületben áprilistól novemberig vasárnapi istentiszteleteket tartanak, invitálva a látogatókat az egyedülálló történelmi és vallási élményre.
BLAGOVESZTENSZKA (ANGYALI ÜDVÖZLET) TEMPLOM
Kép forrása: https://dunakanyarinapok.hu/2020/04/pazar-napfelkelte-fotok-szentendrerol/napfelkelte-szentendren/
Itt találod: Szentendre, Fő tér 5.
A Fő téren emelkedő templom Szentendre történelmi gazdagságát őrzi. Eredetileg 1690-ben emelték a Brankovics dinasztia szentjeinek földi maradványai védelmére, a mai épület 1752-ben született Mayerhoffer András tervei alapján. Gyümölcsoltó Boldogasszony, a város védőszentje, őrzi e szentélyt.
A kelet-nyugati tengelyű templomot a barokk és rokokó stílus jegyei ölelik körül. A 28 méter magas homlokzati torony kőkancsókkal és obeliszkekkel díszített oromzatával kiemelkedik. Gazdagon díszített főbejárata tölgyfa ajtókkal és vörös márvány síremlékkel vonzza a tekintetet. A kőkeretes harangablakok íves kőerkélyeikkel különleges látványt nyújtanak.
Zsivkovics Mihály rokokó ikonfala, melyet az 1802-es években alkotott, a templom kincse. A keresztre feszített Jézus, a Fájdalmas Szűz Anya és Szent János képei emelkednek ki a freskókon, gazdagítva a hívők lelki tapasztalatát és a látogatók élményét.
EVANGÉLIKUS TEMPLOM
A kép forrása: https://kultura.hu/a-kettos-kereszttol-a-betlehemi-csillagig-szentendrei-templomseta/
Itt találod: Szentendre, Bükköspart
Az evangélikus templom, melyet az evangélikus gyülekezeti ház helyén emeltek, 2004 augusztusában nyitotta meg kapuit. A tervezők között szerepel Kocsis József Ybl-díjas építész, valamint Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár, és Kutasi Attila. A templom szentélye keleti tájolású, főbejárata pedig a belső udvarról nyílik.
A Bükkös-patak túloldaláról élvezhetjük a templom legszebb látványát, ahol teljes szépségében tárul fel a belső udvar, a két különböző anyagból épített filigrán harangtorony, valamint a templom romános egyszerűségű tömbje. Az épület nem csupán vallási központként, hanem vizuális élményként is szolgál, hozzájárulva a városi környezet szépítéséhez és a hívők közösségi életének gazdagításához.
KERESZTELŐ SZENT JÁNOS PLÉBÁNIATEMPLOM (VÁRTEMPLOM)
Itt találod: Szentendre, Templomdomb
Szentendre templomai között ez a legrégebbi épület. A templom a történelem viharaiban formálódott, négy nagyobb átalakításon esett át. A tatárjárás után, 1241 és 1283 között emelték a román stílusú templomot, melyet 1294-ben lebontottak. A 14. században gótikus stílusban újjáépítették, kialakítva a torony és a templom mai alaprajzát. A török hódoltság idején menedéket nyújtott a római katolikus dalmátoknak, az utolsó jelentős átalakítását pedig 1742 és 1751 között végezték el.
A torony eredetileg díszes süveggel rendelkezett, de 1818-ban ledőlt, így egyszerű sátortetővel helyettesítették. A 28,91 méter magas torony tetejét kereszt zárja. A gótikus stílus jegyeit hordozó templom három boltozott hajóra oszlik, a szentély pedig keresztboltozatos. A falfelületeken 1933-38 között készült freskók bibliai jeleneteket ábrázolnak, melyeket a Szentendrei Festők Társaságának tagjai alkottak.
Az oltárok közül kiemelkedik az 1871-ben készült Fájdalmas Szűz Anya oltárépítmény, mely Telepy Károly alkotása. A Háromkirályok oltára 1748-ból származik, ahol a királyok Jézus előtti hódolatát ábrázoló festmény és szobrok találhatók. Szent András oltára 1755-ből szintén gazdag festményekkel díszített, és a szentélyben álló főoltárkép 1818-ban készült, Keresztelő Szent Jánost és Jézus megkeresztelkedését ábrázolva.
A szentély másik oldalán található Szent András oltára 1755-ből származik, ahol a királyok Jézus előtti hódolatát ábrázoló festmény és szobrok találhatók. A szószék rokokó díszítése és a 1300-as évekből származó napóra is kiemelkedő értékei ennek az épületnek, mely nemcsak vallási központként, hanem művészeti kincsek tárházaként is szolgál.
PÉTER-PÁL TEMPLOM (CSIPROVACSKA TEMPLOM)
Itt találod: Szentendre, Péter-Pál utca
A Péter-Pál templom, Szentendre legnagyobb temploma, 1750-ben épült a Ciprovacból érkezett szerb menekültek által. A fatemplomot, melyet korábban állítottak fel, csak akkor bontották le, amikor az új templom szerkezetileg elkészült. A harangtorony már 1753-ban elkészült, de a templom csak 1791-től szolgált a hívek számára, majd 1796-ban szentelték fel Péter és Pál apostolok tiszteletére.
A 20. század elején, a görögkeleti hívek számának csökkenése miatt a templom ideiglenesen elveszítette eredeti funkcióját. Azonban a város és a katolikus egyház közös erőfeszítéseinek köszönhetően 1944-ben újra szentmiséket tartottak az épületben.
A templom kiterjedése 300 négyzetméter, belmagassága 16 méter, a torony magassága pedig 32,54 méter. Az 290 ülőhelyes templom több mint 1000 embert tud befogadni. Kétoldalt vörös márvány díszkapu díszíti az alaprajzi elrendezést. A későbarokk stílusjegyekkel rendelkező templom homlokzatait kettős pillérek, tört íves ablakok és római-dór főpárkány zárja le. A gúlasisak 1862-ben készült, a toronyóra pedig 1985-ben lett telepítve.
A templom modern berendezése a pravoszláv eredetet művészien hangsúlyozza. Kisléghi Nagy Ádám Krisztus-képe, Csíkszentmihályi Róbert stációkat ábrázoló domborművei, Borsody László és Urbán Teréz Húsvéti Bárány című kerámiaműve, valamint Markolt Györgyné Gémes Katalin Mária-szobra mind a templom kulturális gazdagságát színesítik. A templomban található hárommázsás harang mellett 2008-ban épült új orgona teszi teljessé az épület zenei kínálatát.
POZSAREVACSKA TEMPLOM
Itt találod: Szentendre, Kossuth Lajos utca
A Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelt templom a szerbiai Pozserevac környékéről érkezett menekültek által 1690-ben fából kezdte meg történetét, majd 1759-ben kőből újult meg. A torony pedig 1794-ből származik. A keletre néző szentélye az ortodox egyház szabályainak megfelelően került kialakításra, hasonlóan más szentendrei templomokhoz.
A templom ikonosztázája 1742-ben készült, és egyedülálló átmenetet képez az alacsony balkáni és a magas orosz-ukrán típusú szentélyrekesztők között. Nedeljko Popovics és Georgije Ranite bánáti mesterek alkották az ikonokat, melyek ma is gazdagítják a templom kulturális kincseit. Ezen alkotások a hűséges közösség imádságos térét díszítik, hozzájárulva a hely szakrális atmoszférájához és történelméhez.
PREOBRAZSENSZKA TEMPLOM
Itt találod: Szentendre, Bogdányi utca
A barokk stílusú templomot 1741 és 1746 között emelték Szentendrén, és az építésben részt vettek Boszniából érkezett szerbek is. A főbejárat felett ószláv nyelvű tábla hirdeti, hogy a templomot az Úr színeváltozásának szentelték, és a szentendrei pravoszláv keresztények közössége építette fel saját munkájával és költségén. Az 1746-ban készült ikonosztáz az első szerb barokk képfal, amely magaslik a templomhajó mennyezetéig. Ezen művészi alkotások és az épület maga a város pravoszláv közösségének szellemi és kulturális örökségét képviseli, gazdagítva Szentendre vallási és történelmi összefonódásait.
REFORMÁTUS TEMPLOM (OPOVACSKA TEMPLOM)
Itt találod: Szentendre, Rákóczi utca
Szentendrén a református egyház az 1820-as évektől megerősödött, és 1913-ban önálló egyházközségként jött létre. Ebben az időszakban az egyházközség vásárolta meg a már használaton kívüli görögkeleti templomot, melyet azóta átalakítottak és használnak.
Az ortodox templomok közül a legkisebb és legegyszerűbbet az Opovacból menekült szerbek építették 1746-ban, a tornyát pedig 1777-ben emelték. A református egyház az eredeti berendezést eltávolította, átalakította a belső teret, és 1913 után új elemekkel gazdagította. A 18 méter magas torony eredeti kőkeretes bejáratával még az 18. századból származik. A templom belső területe 22,5 méter hosszú, és 240 ülőhellyel rendelkezik. A szabálytalan alaprajzú ötoldalú szentély jellemzi. A padok, a szószék és az úrasztal 1913 után került kialakításra. A toronyban jelenleg egy 400 kg-os harang található, amely tovább erősíti az épület jelentőségét a város vallási és kulturális életében.
SZENT ANDRÁS TEMPLOM (IZBÉG)
Kép forrása: https://uj.miserend.hu/templom/2156
Itt találod: Szentendre, Szentlászlói út
Az eredetileg 1738-ban épült szerb ortodox templomot eredetileg a Szentlélek tiszteletére emelték. Az 1948-ban római katolikus egyház tulajdonába került, ebben az évben Mindszenty József bíboros felszentelte. Az átvétel után a templomot átépítették, egy boltszakasszal, kereszthajóval és oratóriummal bővítették.
A 120 négyzetméter alapterületű, kelet-nyugati tengelyű barokk templomot kőfal veszi körül. A toronyt két erőteljes, vastag párkány tagolja, ablakai kosárívesek, a bejárat, a kórusablak és a lépcsőház rácsos ablakokkal rendelkezik.
A templom padjai 1951-ben a lebontott Regnum Marianum templomból kerültek ide. Jeges Ernő, a Szentendrei Festők Társaságának tagja festette az 1950-es években a freskókat. Az oltáron Szent András látható, két oldalán Szent Péterrel és Keresztelő Szent Jánossal. Az oltár tabernákulumát Lőte Éva készítette 1939-ben. Az egykori lelkészség 2003-ban kapott plébánia rangot, így folytatva hagyományait a város vallási életében.
Szentendre templomai nem csupán építészeti remekművek, hanem olyan történetek és emlékek hű tárházai, melyek áthatják a város szellemét.
Szentendrén járva, mindenképp érdemes személyesen is felkeresni ezeket a varázslatos atmoszférát árasztó épületeket.